Ugrás a tartalomhoz

A szent apostoloknak méltóságáról írott könyvecske

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szent apostoloknak méltóságáról írott könyvecse
Szerzőnem ismert
Első kiadásának időpontja1521
Nyelvmagyar
Műfajtraktátus
Kiadás
Magyar kiadásKönyvecse az szent apostoloknak méltóságáról 1521. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság (1985)
Külső hivatkozáshttp://mek.oszk.hu/05600/05650/05650.pdf

A szent apostoloknak méltóságáról írott könyvecske címet viseli egy késő középkori magyar kódex.

Leírás

[szerkesztés]

A 32 levélnyi (azaz 64 lapnyi) terjedelmű alkotás[1][2] 19. századi kötése sötétzöld színűre pácolt, érdes felületűre barkázott kecskebőrre bevont tábla. A mai kötéstábla mérete 143×193 mm. A fóliók mérete 135×185 mm. Korábban, a bekötéskor mintegy 1 cm vastagságú terjedelemben levágta a kódex oldalaiból, ezért egyes helyeken a lap aljai őrszók és egy szavak hiányoznak, sérültek.[1] A sehol sem körülhatárolt vagy bevonalazott írástükör mérete 104×160 mm. A bal oldali margó sorai mindig egyenesek.[1] Az egy oldalon lévő sorok száma 19 és 24 között ingadozik. A szöveg megállapíthatóan egyetlen kéz írása.[3] Mivel a címzetteket gyakran „nénéim”-nek szólítja, feltételezhető, hogy nő – esetleg domonkos-rendi apáca – másolta a kódexet. Az írásnak helyét nem, csak idejét, 1521-et jegyezte fel.[4]

A kódexet először Volf György 1879-ben adta ki a művet a Nyelvemléktár VIII. kötetében.[2] Ő volt, aki feltételezte, hogy a szerző a Margit-szigeten volt domonkos apáca. A 17. század elején a domonkos-rendi apácák a klarisszákra hagyták műveiket, ekkoriban köthették egybe a Könyvecskét a Cornides-, Bod-, Sándor-kódexxel, és a Példák Könyvével. A kolligátumot talán Winkler Mihály (1729–1810) pécsi kanonok vehette meg a klarisszáktól, és adományozhatta az Egyetemi Könyvtár részére. 1846–1848 között bontották vissza részeire.[5]

A mű hivatalos rövidítése: ApMélt. Jelzete: Cod. Hung. XVI. Nro 5. 1521.[1]

A kódex egy napjainkban már nem ismert – feltehetően kéziratos – latin nyelvű traktátus fordítása (gyakran használ latinizmusokat). A műben található az első rövid magyar fordításrészlet Lucanustól és Dante-tól.[6] A mű használja a Szentírást, és egyéb tekintélyek (pl. Ferreri Szent Vince, Laurentius Justinianus[6]) véleményét is gyakran idézi.[7]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d Könyvecske..., i. m., 8. o.
  2. ↑ a b Magyar irodalmi lexikon, i. h.
  3. ↑ Könyvecske..., i. m., 9. o.
  4. ↑ Könyvecske..., i. m., 10. o.
  5. ↑ Könyvecske..., i. m., 11. o.
  6. ↑ a b Könyvecske..., i. m., 14. o.
  7. ↑ Könyvecske..., i. m., 15. o.

Források

[szerkesztés]
  • Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926. 80. o.   (reprint kiadás, Kassák Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7765-38-7)
  • Könyvecske az szent apostoloknak méltóságáról 1521. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság (1985)  elektronikus elérés: [1]
  • Könyvecse az szent apostoloknak méltóságokról 1521. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Közzéteszi bevezetést és a jegyzeteket írta: PUSZTAI István, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1985. (Régi Magyar Kódexek, 1.)
  • Könyvecse az Ómagyar Korpusz ban és a hivatkozott szöveg oldala a MEK-en: Könyvecse az szent apostoloknak méltóságokról (1521)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_szent_apostoloknak_méltóságáról_írott_könyvecske&oldid=24280791”